Szomorúan írja haza a lapját

Üdvözletét aranycsókkal lezárja, lezárja

Hej úgy küldi a szere-, szeretője számára

S verd meg Isten azt a gyászos vonatot

Melyik engem a Regátba elhozott

Hosszú vonat vigyél vissza hazámba, Szovátra

Hej hogy boruljak az én régi babám vállára

Lányok kísérnek az állomás felé

Mindegyikkel kezet adok sorjába

Csak a babám marad legutoljára

Szervusz babám, add ide a jobb kezed

Mert én téged igazán szerettelek

Sokat jártam régi babám hiába

Édesanyám menjen haza, ne sírjon

Ha hazamegy rögtön levelet írjon

Írja meg, hogy az én babám kit szeret

Kivel tölti el ezt a három évet

Árvából lesz jó katona

Mert nincs neki pártfogója

Nincsen aki megsirassa

Katonának gyöngy a neve

De megelégedtem vele

Szól a kakas virradtára

Szívem a szívedet várja

Ha galambom veszni talál

Rabolj el engem is halál

Mert nélküle ez az élet

Énszámomra csak ítélet

Már harmadik orsóm járja

Mást kötök fel guzsalyamra

Álom nem jön két szememre

Mindig csak te jársz eszembe

Jaj, de búsan szól a sípja

Másnak hozza a levelet

Másnak hozza az újságot

Nekem a szomorúságot

Bölcsőbe tett, úgy rengetett

Fehér rongyba takargatott (Csicset adott s elaltatott)

Mégis katonának adott, na-na-na, na-na-na,

Édesanyám sok szép szava

Kit fogadtam , kit nem soha

Hallgattam a lányokéra

Nem az édesanyáméra, na-na-na, na-na-na,

Katonaságom nem bánom

Csak édesanyám sajnálom

A lányoktól meg kell válnom

Sok legény barátim bánom, na-na-na, na-na-na,

Add ide rózsám a kezed

Bár még egyet szóljak veled

Jaj, de nehéz az elválás

Megöl a keserves sírás, na-na-na, na-na-na,

Leány vagy-e vagy menecske

Nem vagyok én szelídecske

Sem leány, de sem menyecske

Ha te virág vagy a kertbe'

Én meg harmat vagyok benne

Este a virágra szállok

Reggelig rajta úszkálok

Hozd fel Isten azt a napot

Hogy süsse fel a harmatot

A szívemről a bánatot

Kinek nincs kedve itt lakni

Menjem menyországba lakni

Építsen az égre házat

Ott nem éri semmi bánat

Építsen az ég szélére

Ott nem éri semmiféle

Építsen az égre házat

Ott nem éri semmi bánat

Túl a tengereken szállnék

Ott imádkoznám hazámért

Hazámban a szép rózsámért

Ha én levelet írhatnék

Aranypecsét alatt írnék

A szívemet belétenném

Hozzád rózsám elküldeném

Most akadtam egy csorgóra

A csorgóba egy leányra

Kinek annyit ér a szája

Színaranyból van a lába

Szeme kökény foga gyémánt

Az inge arany paszománt

Addig élek amíg élek

Amíg bennem zeng a lélek

Na, na, na, na, na, na

Na, na, na, na, na, na

Zeng a lélek, zeng a szó

Zeng a szerelem ajtó

Na, na, na, na, na, na

Na, na, na, na, na, na

Addig élek amíg élek

Amíg bennem zeng a lélek

Zeng a lélek, zeng a szó

Zeng a szerelem ajtó

Tudod babám mit fogadtál

Mikor velem kezet fogtál

Mind azt mondtad, hogy elveszel

Ha beszántol, ha bevetel

Bészántottál, bévetettél

Engem el is felejtettél

Bánat, bánat, hol születtél

Bánat olyan mint az enyém

Nincsem a föld kerekségen

Kinek panaszoljam magam

Kinek mondjam a bánatom

Kinek mondjam, ki hallgat meg

Engemet ki vígasztal meg

Megmondanám a virágnak

De az megmondja az ágnak

Nem mondom én csak földnek

Mert az nem mondja senkinek

Fekete föld neked mondom

Te légy az én vígasztalóm

Hallgassál meg, vígasztalj meg

Árva szívem nyugtassad meg

Fehér keszkenyőbe jár

Ahol menyen az utcán

Rózsa nyílik a nyomán

Ha nem rózsa viola

Szívem vigasztalója

Ha nem rózsa viola

Szívem vigasztalója

Úgy száradj el mint a nádszál

Mint a lekaszált szénaszál

Én is voltam mikor voltam

Virágok közt virág voltam

De rossz kertészre akadtam

Keze között elhervadtam

Gyere rózsám gyere már

Mer' a szívem téged vár

Téged óhajt téged vár

Téged csókolni nem kár

Gyere rózsám ki a hegyre

Vess keresztet a mellyedre

Én keresztet nem vethetek

Mert a tiéd nem lehetek

Falu végén egy fehér ház

Ha ránézek a hideg ráz

S nem azért a fehér házért

Benne lakó szép rózsámért

Szeress rózsám csak nézd meg kit

Mert a szerelem elvakít

Engemet is elvakított

Örökre megszomorított

Udvaromon két kis csirke

Egyik kakas másik jérce

Én eszem a zúzát, máját

Neked adom a cubákját

Én eszem a zúzát, máját

Neked adom a cubákját

Pedig ingem meg se szomorítottál

/:Megcsaltad te régi babám, régi babám magadat

Kivel cserélted fel a galambodat:/

Tavaszi szél meghajlítsa az ágat

Gyengye szüvem meghasítsa a bánat

Meghalásom nem annyira, nem annyira sajnálom

Csak, hogy eddig szerettelek azt bánom

Rég nem hallom Virág ökröm, Virág ökröm harangját

Az én babám mással éli világát

Éljed babám világidat, nem bánom

Csak, hogy eddig szerettelek azt bánom

Éljed véle világidat, világidat sokáig

Én is élem koporsóm lezártáig

Rég megmondtam régi rózsám, régi rózsám ne szeress

Nincs egyebem mit a két karom szerez

Nincs egyebem egyetlen-egy, egyetlen-egy pohárnál

Poháramban egyetlen-egy, egyetlen-egy virágnál

Virágomnak az a neve, az a neve Nefelejcs

Ne ölelj meg ha igazán nem szeretsz

Szeress olyant kinek ökre, kinek ökre szekere

Szeress olyant kinek ökre, kinek ökre szekere

Hogy egyen meg a búbánat, a búbánat mellette

Na, na, na, na, na, na …